Fonunk, szövünk, kukoricát, - tollat fosztunk, mesélünk, versengünk, jókat nótázgatunk, játékosan csúfolódunk. Ha Tél Apó engedi, szánkózunk, hó csatázunk, pocakos emberkéket építünk, és már a maszkokat készítjük a farsangi bálunkra. Mire felocsúdunk, már úton vagyunk a kiszebábbal a „falu” végére, mert elég volt a hidegből, jöhet már a tavasz. Balázs és Gergely napján iskolába hív az ének! Majd az a húsvéti hideg víz, az felébreszti a tojásdíszítésben elgémberedett embert! Ni csak, a Csodamalmosok megint új mesét adnak elő színházukban, erről mi sem maradhatunk le! Nemsokára itt az Anyák napja, de szegény Apukákról mindenki megfeledkezik. Mi azért sem. Őket is illeti a köszöntés és jókedvű játék az oviban! Pünkösd környékére, kiránduljunk egyet! Néphagyományőrzők lévén, csakis olyan hely jöhet szóba, ahol valamit láthatunk is a népszokásokból. Juj, itt a nyár, az iskolai és óvodai év vége, itt van hát az ideje annak, hogy megmutassuk milyen okosak lettünk, no meg el kell búcsúztatnunk az iskolába készülő nagyokat. Most viszont az jön, amire egész évben vártam; Apa és Anya nekem készítenek ajándékot, most rajtuk van mókás jelmez, ők izguljanak most a színpadon, aztán jutalomból majd versenghetnek velem.  Ez már a nyár, és én még nem is szóltam a sok játszóházról, amikor Anyáékkal játszok, és együtt munkálkodva mindig valami szépet viszünk haza.
Ha téged is érdekel ez a pörgős élet, az én óvónénijeim és dajka nénim szeretettel várnak téged!